Return to site

KAVAROGNAK A DOLGOK

· myself

Ugye írtam már magamról egyszer itt. Most folytatom és ha valaki úgy érezné, hogy ez panaszkodás, végülis minden oka megvan rá, mégsem az. Csak gondolatok arról, hogy merre tartok én. Azt hiszem a lezárás felé. Nyugi, nem olyan lezárásról beszélek, hanem egy olyan utazásból térek haza, amely végikísérte az életemet. Sokan magánynak hívják, de rám ez sem igaz, hiszen mindig is értékes nők voltak a partnereim. Olyanok, akiktől közben vagy a kapcsolat után sokat tanultam magamról is.

Most viszont már egy jó ideje senki nincs, aki új, aki úgy mozgatna meg és bevallom, nem is sajnálom ezt. Nekem sincs mondanivalóm. Egy ismerkedés folytán biztos nem. Valahogy úgy érzem magam, mint akit ajánlani lehet. Tegyék is a barátok. Nincs kedvem újra és újra elmondani azt, hogy ki vagyok, mit csinálok, mert az megint csak nem rólam szól, hanem az engem körülvevő emberekről, akik ezáltal sokkal érdekesebbek, mint én. Kavarognak a fejemben a gondolatok, a vágyak, de ahogy körülnézek, kezdem azt érezni, hogy elkéstem. Lehetne gyerek persze, de fel is kell nevelni. Lehetne házasság, de én pontosan az a pasi vagyok, akitől egy idő után vagy elválnak vagy megcsalják és aztán még kényszerítik is arra, hogy megbocsásson. Kell ez nekem? A válasz egyértelmű. Kellek én így? Szintén biztosan tudom a választ és ez nem az én kishitűségem. Ez a realitás.

Viszont akkor mégis merre menjek? A röpke, hajnalig tartó, fizetett élvezet a megoldás? Nem hinném. Ingyen pedig...Soha nem voltam, a "gyere, szex, menj" fajta pasi. Nem kaptam meghívást ilyenre soha, így elítélni nem fogom. Tudom a korlátaim és azt is, hogy csupán a vágy kielégítésére vannak nálam sokkal jobb külső adottságokkal rendelkező férfitársaim. Azok a nők, akik hozzám illenének korban, mást keresnek. Vagy stabilabbat, mint az előző és ezáltal rám igen nagy terhet raknak vagy az élvezet minden részletét átélni kívánó hölgyek. Ebben a tekintetben azonban tudni kell, hogy nem vagyok én szexisten. Soha nem is mondtam. Önzetlen vagyok ugyan, de mire oda eljutunk, addigra már hivatalosan is kapcsolatban vagyunk és erre egy éjszaka nem elég.

El kell ismernem, hogy nem tudom a megoldást. Ugyan a nők értékelik, ha valaki megnyílik, de csak papíron. A valóságban nem ennek a pasinak akarják odaadni magukat és ez így van jól. Maradok, aki vagyok és talán egyszer majd arra eszmélek, hogy valaki direkt velem akar lenni, nem véletlenül hív meg magához, tényleg érdekli, hogy velem mi van, az én egészemet akarja. Egyszer, talán.

 

 

 

All Posts
×

Almost done…

We just sent you an email. Please click the link in the email to confirm your subscription!

OKSubscriptions powered by Strikingly